Duna Rallye, öszefoglaló

A pályákon harmadik


A pályákon teljesített idők alapján, kategóriájuk harmadik helyén végzett volna ifj. Kanyik Antal és Endrész István a Fiat Stilóval a Duna-Alba Rallye-n, ám a verseny sajnos nem csak a gyorsasági szakaszokon dől el. Az etapok ugyanúgy a verseny részét képezik, és esetükben az utolsó harminc kilométeres etap megtétele jelentette a legnagyobb problémát. A Stilo motorja a céldobogó előtt robbant fel, a párosnak fel kellett adnia versenyt.


Ifj. Kanyik Antal:
´El vagyunk keseredve. Az első két gyorsaságin negyedikek voltunk, a harmadikon ´háromhengerezett´ az autó, emiatt visszaestünk a hatodik helyre. A fiúk ügyesen megoldották a problémát a szervizben, de ezzel még nem értünk a bajok végére. Miközben a pályák folyamatosan romlottak, a következő hibát a hátsó hidunk elgörbülése jelentette számunkra. Az esti szervizben szerencsére ezt is orvosolni tudták a szerelők.
Vasárnap minden jól működött az autón – így vágtunk neki a napi szakasznak –, egészen az utolsó etapig.
Az utolsó szervizből Várpalota felé tartottunk, hogy átguruljunk a céldobogón, amikor az oda vezető úton felrobbant a motorunk, és leszakadt a hajtókar. A motortér kigyulladt, az oltásában Ranga Petiék is segítettek nekünk, ezúton is köszönjük nekik. A motoron két darab tenyérnyi lyuk tátong elöl és hátul. Utólag kiderült, hogy a motor felrobbanását anyaghiba okozta.
A pályákon elvileg harmadikok lettünk. Nagyon csalódottak és szomorúak vagyunk a kiesés miatt, ugyanis ezzel a feltételezett harmadik helyünkkel a másodikak lehetnénk jelenleg a kategóriában. Van egy olyan mondás, miszerint a ´ha´-val kezdődő mondatok ebben a sportban nem érvényesek. Sajnos, ezt be kell látnunk.
Ami a kategóriát illeti, ott nagy csata alakult ki. A két leggyorsabb páros ugyan nagyon elhúzott tőlünk, de a többiek között (köztünk) nagy volt az adok-kapok. Körülbelül a kilencedik helyezettig nagyon szorosak voltak az időeredmények.

Összességében ez a verseny a taktikákról szólt. Megbeszéltük egymás közt, hogy ezeken, az autógyilkos pályákon ésszel kell közlekedni. Bármikor óriásit változhat egy-egy szakasz a két kör között, de akár csak egy-egy kanyar, ha például a bemenet után egy szikla várna minket az út közepén.
Furcsa érzés volt, hogy emiatt nem tudtam a saját tempómban autózni, de próbáltam magam a megbeszéltekhez tartani, és azt hiszem, ez sikerült is.
Úgy érzem, elindultam a jó úton, már ami a vezetést illeti. Jobban figyelek, és már közel sem autózom annyit keresztbe, mint ezelőtt.
Ez a kudarc még nagyobb erőt adott nekem, szeretnék jól szerepelni a következő versenyeken. Több hibázási lehetőségünk nincs, hiszen a bajnokságban két versenyt lehet mínuszolni, mi mindkettőt elhasználtuk.
Három kemény hetünk van a következő futamig, a szervizcsapattal és a barátokkal együtt azonban mindent elkövetünk, hogy Szombathelyen ismét rajthoz tudjunk állni. Szerencsére a támogatóink is mellettünk állnak, és ők is segítenek nekünk ebben.´


Endrész István:
´Majdnem sikerült. Szerintem átok ül a kategórián, az utolsó három gyorsaságin annyian estek ki előlünk, hogy a harmadik helyen találtuk magunkat az utolsó szerviz után.
Az első körben a negyedik helyen álltunk, a harmadik gyorson csak három henger üzemelt, bent hagytunk kb. másfél percet, emiatt visszaestünk a hatodik helyre. Ezt a szervizben rendbe hozták a fiúk. A következő körben elgörbült a futómű, emiatt újra a hatodik helyen autóztunk. Nap végén kijavítottuk a hibát, az egyik csapattól kölcsönkaptunk egy nyomatót, aminek segítségével a helyére tettük az elgörbült alkatrészt. Köszönjük.
Vasárnap már csak a célba érést tűztük ki magunk elé a kimélyült és nagyon köves pályákon.
Minden szakaszon estek ki előlünk, ennek ´köszönhetően´ – a lassú tempónk ellenére – az utolsó szervizből a harmadik helyen gurultunk ki.
Már csak harminc kilométer volt hátra, hogy igazán örülhessünk, de a motorunk felrobbant az etapon. Olyan súlyosan károsodott, hogy nem tudtunk eljutni a célig.
Jelenleg vadászunk az alkatrészek után, új motorra is szükségünk lesz a szombathelyi induláshoz.´